 |
2010. július 20. 14:04
Jennifer Aniston nem a címlapok cukorbabája. Az élete nem egy patyolat tiszta kirakat és annak ellenére, hogy ünnepelt színésznő korántsem az alakításaira figyelnek fel az emberek. Hiszen ő a szegény, felszarvazott Jennifer, akit félisten férje, elhagyott Hollywood félistennője kegyeiért. Itt volna az ideje, hogy külön górcső alá vegyük a valóságos magánéleti drámáit, meg a mozivásznas szerepléseit, mert megérdemli! De van még jobb ötletem! Hagyjuk a privát cécót, és vegyük szemügyre inkább csak a színésznőt!
Ha Aniston a ’Jóbarátok’ alatt vagy után egyetlen filmkockát sem forgatott volna, akkor is, Rachel Green kultikus figuráját neki köszönhetjük. Született komika, gondolják a kritikusok. De Jen tartogat mást is a tarsolyában!
’Jóravaló feleség’ (2002)
Aniston (Justine) ebben a filmben, a mélabús, kisvárosi pénztáros szerepében szürkéllik, aki még ahhoz is túl gyáva, hogy megvalósítsa a vágyait. Sok csodaszép, tehetséges színésznőt méltatnak bátorságukért, amikor hagyják, hogy a forgatókönyv kedvéért elcsúfítsák őket. De az igazi vakmerőség, az, ha egy nő teljesen átlagossá és egyszerűvé válik az alakítása során. Mert mivel rémisztőbb egy kövér, csúnya nő, mint egy sivár, egyhangú, fájdalmasan unalmas jelenség? Jen ebben a filmben teljesen hátat fordít a Rachel Green-es trükköknek, vagyis nincsenek sziporkázó meglátásai, mellbevágó poénjai, cuki kis pólói és farmerei, de még jól belőtt frizurája sincs. Nincs más, csak egy elbagatellizált figura. Justine.
’Hivatali patkányok’ (1999)
Jó, rendben, Jen, lényegében, itt nem más, mint a „barátnő karakter”, de van benne kurázsi és szereti, a Kung Fut. Annak idején, amikor a ’Hivatali patkányok’ a moziba került, bolond módón alábecsülték és nem is volt kellőképpen beharangozva. Valamilyen oknál fogva a stúdiók és a kritikusok nem látták, hogy a film mekkora görbe tükröt tart a hivatali, irodai robotolós életforma elé, vagy éppen milyen remekül megragadja a gusztustalanul bürokratikus ügyvitel, menedzsment, vállalatvezetés, ahogy tetszik, lényegét. Mint a ’Harcosok klubja’, csak kevesebb vérrel és verítékkel. A kevésbé ismert, ám kétségtelenül kultfilmnek Jennifer is részese, a maga „szerény” szerepével.
’Szakíts, ha bírsz’ (2006)
Ez nem egy tipikus romantikus komédia. Itt Meg Ryan nem használja mikrofonként a hajkefét, és Julia Roberts nem szalad el harmadjára is az oltár elől. Ez egy sötét, komikus sztori, ami húsbavágóan valóságos dialógusokkal és szarkasztikus humorral ábrázolja a párkapcsolati lét árnyoldalait. Jen itt is hozza a formáját, hiszen humorérzéke az van, annyi szent. De mégis más, mint amit megszokhattunk tőle. Talán pont azért, mert az egész annyira életszerű, sehol egy rózsaszín felhőcske.
’Jóbarátnők’ (2006)
A cím nem túl találó. Inkább arra hajaz, hogy ha valakinek Rachel Green volt a kedvenc figurája a Jóbarátokból, akkor biztos megnézi a filmet. Itthon talán nem is vetítették a mozikban, hanem egyből DVD-n adták ki a forgalmazók. Ha létezik „csajos film”, akkor ez egy igazán „nőies film”, ahol a főszereplők nem dizájner cipőkről és Richard Gere-ről álmodoznak, sem arról, hogyan szerezzék meg a pasit 10 nap alatt. Aniston itt olyan színésznőkkel játszik együtt, mint Joan Cusack, Frances McDormand, Catherine Keener, és ugyanolyan erőteljes alakítást nyújt, mint „veterán” társai. Ő legcsinosabb, legfiatalabb karakter a négy közül, ugyanakkor a legbizonytalanabb, depresszióra hajlamos „egyed”. Egy szóval megrendítő.
|
RSS
